Író: Lev Trockij, 1938. március 4.
Forrás: Krausz Tamás (szerk.): A száműzött Trockij
Először megjelent: "Bjulletyeny Oppozicii," 1938. április, 65. szám
Fordítás: Buncsák Piroska
HTML: P.G.
1. 1927-ben Kresztyinszkij Berlinből írt nekem Moszkvába egy levelet, amelyben közölte, hogy kapitulálni készül Sztálin előtt és azt tanácsolta, hogy én is ugyanezt tegyem. Nyílt levélben azt válaszoltam, hogy minden kapcsolatot megszakítok Kresztyinszkijjel és az összes kapitulánssal. 1937 áprilisában dr. John Dewey vizsgálóbizottságának óriási anyagot adtam át az ellenzékiek ("trockisták") és kapitulánsok közötti békíthetetlen harcról. A GPU azonben továbbra is gyártja a hamis pereket, amelyekben kizárólag a kapitulánsokra épít, akik már hosszú évek óta játékszerek a kezében. Ezért akarja Visinszkij főállamügyész bebizonyítani, hogy Kresztyinszkijjel való szakítások "fiktív jellegű" volt. Ezt a feladatot egy másik kapitulánsra, a 65 éves Rakovszkijra bízták, aki kijelentette, hogy a kapitulációk csak "taktikai manőverek" voltak, és hogy ezek a manőverek az én jóváhagyásommal történtek. Ugyanakkor Rakovszkij nem magyarázta meg, a főállamügyész pedig természetesen nem kérdezte, hogy ő maga miért nem hajtotta végre ezt a "manővert" hét éven át, hanem inkább tűrte a száműzetés nehéz körülményiet Barnaulban (Altaj), az egész világtól elzárva. Miért írta Barnaulból 1930 őszén a kapitulánsok miatti felháborodásában az alábbi nevezetes mondatot: "nem a száműzetés, nem az elszigetltség a legszörnyűbb, hanem a kapituláció". És végül ő maga miért csak 1934-ben kapitulált, amikor fizikai és erkölcsi ereje végleg elfogyott.
2. Kresztyinszkij először tagadott, majd (a GPU forgatókönyvének megfelelően) beismerte, hogy az összes rá vonatkozó vád igaz. Mesébe illő történetet adott elő arról, hogyan találkozott velem 1933 októberében Meránban. Kijelentem, hogy 1926 után soha nem találkoztam Kresztyinszkijjel, nem volt vele semmi kapcsolatom, és soha életemben nem voltam Meranban, 1933 októberét Franciaországban töltöttem betegként, barátaim és orvosom társaságában, s a francia rendőrség megfigyelése alatt. Az ide vonatkozó tényeket tökéletes pontossággal rögzítette dr. John Dewey vizsgálóbizottsága New Yorkban. Ha Visinszkij államügyész a francia hatóságokhoz fordulna, azok pontos felvilágosítást adnának arról, hol voltam 1933 októberében. De Visinszkij éppen ezért nem fordul a francia hatóságokhoz!
3. Rozengolc vádlott azt állította, hogy Karlsbadban találkozott fiammal, Lev Szedovval, és rajta keresztül különböző titkos utasításokat kapott tőlem. Rozengolc úr 12 évvel ezelőtt olyan szégyenletesen dezertált az ellenzék soraiból, hogy szó sem lehetett a vele való bármilyen további kapcsolatomról. Lev Szedov sem 1934-ben, sem máskor nem volt Karlsbadban. Ez kétségbevonhatatlanul bizonyítható rövid életét napról napra nyomon követő dokumentumokkal, levelekkel ugyanúgy, ahogy dr. Dewey bizottsága annak idején kétségbevonhatatlanul bizonyította, hogy Lev Szedob 1932 novemberében nem volt Koppenhágában. Amint látjuk, Lev Szedov naptára sohasem egyezett a GPU naptárával. És ez okozta Lev Szedov korai halálát.
4. Kresztyinszkij és Rozengolc is azt mondja, én utasítottam őket, hogy kössenek szövetséget Tuhacsevszkijjel és a többi tábornokkal a "szovjethatalom megdöntésére". Úgy látszik a kivégzett Tuhacsevszkij tábornok szelleme továbbra is ott kísért a bírósági tárgyalásokon. Sztálin félt a legjobb tábornokok elégedetlenségétől, ezért megfosztotta vezetőjétől a Vörös Hadsereget, s ezzel mélységes felháborodást váltott ki az egész világon. Most pedig visszamenőleg próbálja bebizonyítani a Szovjetunió közvéleményének és az egész emberiségnek, hogy a meggyilkot tábornokok valóban árulók voltak.
Kijelentem, hogy Kresztyinszkij és Rozengolc Tuhacsevszkijjel kapcsolatos vallomásából egy szó sem igaz. Személyesen nem találkoztam, nem leveleztem Tuhacsevszkijjel, és más közvetett kapcsolatban sem voltam vele 1925 tavaszától, vagyis azóta, hogy befejeztem a Vörös Hadsereg vezetését.Tuhacsevszkij és a többi kivégzett tábornok, bár szoros katonai kapcsolatban álltunk, politikai értelemben soha nem voltak trockisták. Katonák voltak. Ha Tuhacsevszkij az utolsó időkben szembefordult Sztálinnal, akkor ebben kizárólag hazafias érzelmek irányították. Tuhacsevszkij, mint ahogy a többi tábornok is, látta, hogy Sztálin politikája helyrehozhatatlan károkat okoz a Szovjetunió honvédelmében.
1938. március 4. Coyacan